Cégünk két fő jellemzője a kreativitás és az egyedi megoldások alkalmazása.
Hiszünk a közismert mondás igazságában: ahány ház annyi szokás – ennek szellemében álmodjuk meg közösen a megrendelőinkkel az ők valós igényeinek és a mi szakmai lehetőségeinknek összehangolásával egyénre szabott télikertjeiket.
Ezt a rovatot azért hoztuk létre, hogy be tudjuk mutatni önöknek azoknak az anyagoknak (illetve technológiának) a tulajdonságait, történetét, előállítását, felhasználhatóságát, melyekből a személyre szabott télikertjüket fogjuk kivitelezni.
Üveg
Az üveg általános értelemben amorf szilárd anyag, amelynek egyes tulajdonságai a folyadékokra jellemzőek. Az üveg olyan keverék anyag, amely lehűlés közben kristályosodás nélkül jut mechanikailag szilárd állapotba.
Mintegy százezer féle üveget ismerünk, amelyek közül 7–800-at használunk a gyakorlati életben – ezek a kereskedelemben is kaphatók. Összetételük és ezzel tulajdonságaik eltérőek. Szerkezetük a folyadékokéhoz hasonlóan véletlenszerű; az olvadt ömledékből rögzül a megszilárdulás pillanatában. A folyadék- és az üvegállapot között a különbség az, hogy a megszilárdult üvegszerkezetben (üvegállapotban) az atomok hőmozgása gátolt.
Bár az üveget régóta használjuk, atomos felépítése és szerkezete máig sem teljesen ismert. William Houlder Zachariasen 1932-es elfogadott elmélete szerint a kémiai kötések olyanok benne, mint a kristályos kvarcban, de molekulái nem rendeződtek kristályrácsba. nem segítenek.
Amikor az üveg lehűl, akkor lényegében nem alakul át a halmazállapota, hanem egy bizonyos hőmérséklet-tartományban megnő a viszkozitása és megkeményedik. A kristályos anyagoktól eltérően az üvegnek, nincs fagyáspontja. Az átalakulási tartomány hideg végén végbemenő termodinamikai átalakulás jellemző az üvegre. Itt megváltozik néhány fizikai tulajdonsága: a hőtágulási együttható a fajhő és a viszkozitás Ez az átalakulás minden üveges szerkezetű anyagban végremegy.
Az üvegtárgyak sokáig alapvetően dísztárgyak (vagy azok részei) voltak.
Az üvegművesség sokáig egységes szakma volt: az üveget ott formázták, díszítették, ahol gyártották. Az elkülönülés fokozatos volt, és útja a félkész termékek árusításán át vezetett (a muranói üvegesek millefiori rudakat exportáltak). A Habsburg-birodalomban a cseh kristályüveg gyártása (Csehországban) és csiszolása (német nyelvterületen) már jelentősen elkülönült, majd döntően az üveg iparszerű tömegtermelésével vált el egymástól, mivel ettől fogva az üvegtárgyak többsége hétköznapi használati tárgy lett, minimális díszítő funkcióval. Ezért az üveg története nagyjából a 19. század végéig írható le egységesen; onnantól külön kell beszélnünk az üvegművészetről és az üveggyártásról.
Az üveggyártás kezdetéről több legenda is érvényben van. Egyesek szerint az üveget a zsidók ismerték meg, amikor egy nagy erdőtűz után a hamu és a homok összeolvadásából keletkezett üvegszerű anyagot találtak. Mások szerint a föníciaiak fedezték fel egy szerencsés véletlen folytán, amikor a szódát szállító hajósok a vihar elől partra szálltak, és tüzet gyújtottak. Az edényeiket szódadarabokkal támasztották alá, és a szóda a parti homokkal üveggé olvadt. E legendákat régészeti leletek egyenlőre nem támasztják alá.
Az első üvegszerű anyagok Mezopotámiában, illetve Nyugat-Ázsiában tűntek fel valamikor az i. e. 5-4. évezred táján, részben a kerámiakészítés melléktermékeiként, mint a porózus kerámiát vízhatlanná tevő mázak. Hasonló mázakkal idővel égetett agyag gyöngyöket is burkoltak. Szinte bizonyosra vehető, hogy az első üvegeknek lehetett valami köze az ekkoriban kibontakozó fémművességhez. Az ércek olvasztása ugyanis több meleget igényelt, mint a cserépedények és mázaik égetése, és valószínű, hogy az eközben véletlenszerűen keletkezett üvegdarabkákat kezdték el idővel tudatosan használni, majd előállítani. Az első keverékek alapanyaga homok, mész és szóda volt, amit rézzel színeztek. A kezdetleges olvasztás és a nyersanyagok szennyeződései miatt az üveget a tömeges légbuborékok és zárványok átlátszatlanná, opakká tették. Az első üveggyöngyök szíriai lelőhelyekről kerültek elő az i.e. 5. évezredből. Ez a mezopotámiai alapüveg két komponensből készült: sótűrő növények hamujából és kvarchomokból. Egy, az i.e. 18. században írt ékírásos szöveg említ egy harmadik összetevőt is, de hogy mit, azt nem sikerült azonosítani.[9] Az első öblösüvegek az i.e. 12. századból ugyancsak Mezopotámiában kerültek elő
Egyiptomban az üveg gyártását I. Thotmesz fáraó szíriai hadjáratáról hozott ázsiai üvegmunkások a kor legelterjedtebb technikájával, a homokmag körüli formálással kezdték meg. Homokos agyagból kiformálták az edény alakját, és ezt a formát vonták be az olvadékkal. A felszínből kidomborodó üvegszálak az üvegtárgyak felületének népszerű díszei voltak. A szálak többnyire színtelenek voltak, ritkábban sárga-opál árnyalatúak. A száldíszítés legtöbbször a kígyó tekergő mozgását utánozta. A vékony üvegszálakat fakéssel fésülték meg, így alakították ki az egyiptomi üvegek jellegzetes díszeit. Miután az üvegcse kihűlt, kiütötték belőle az agyagmagot. Ezzel az eljárással csak kisebb illatszer-, illetve balzsamtartókat tudtak készíteni; ezek gyakran voltak figurálisak (pl. állat alakúak). A legkorábbi, hitelesen datálható egyiptomi üvegtárgyak az i. e. 1470 körül készült, ún. III. Thotmesz-féle edények.
Szintén Egyiptomban készítették az első síküvegeket, de ezek a kis lapkák még csak dobozok díszítésére voltak alkalmasak.
I. e. 500-ban Európában és a Közel-Keleten már épületekben is alkalmazták az üveget, jellemzően a falak kisebb réseinek kitöltésére, az ablaküveg kezdetleges formájaként. Ez a funkciója sokáig megmaradt; ilyen töredékeket találtak az i.sz. 79-ben elpusztult Pompeiiben is.
Alumínium
Az alumínium a periódusos rendszer III. főcsoportjába tartozó könnyűfém. Rendszáma 13, vegyjele Al.
Nem színezi a lángot.
Ezüstös színű, levegő hatására a felszínén pillanatok alatt oxidréteg alakul ki, amely megvédi a további oxidációtól.
Az alumíniumot és az ötvözeteit az iparban nagy mennyiségben alkalmazzák a kedvező mechanikai sajátságaik és a kis sűrűségük miatt. miatt.
Az alumínium név a latin alumen (timsó) szóból származik, melyet már az ókorban is ismertek.
Elsőként Lavoisier, majd Davy sejtette meg a timsóról, hogy az egy akkor még nem azonosított fém sója lehet, amit Davy nevezett el „alumíniumnak” a timsó angol alum szava után, de érdemben egyiküknek sem sikerült ezt a fémet szintetizálniuk.
Ez először Ørstednek sikerült 1825-ben, majd Wöhler és Deville dolgozott tovább az előállításán.
Az 1855. évi párizsi világkiállításon mutatták be a világ első 1 kg tömegű alumíniumtömbjét.
Az ezüstösen csillogó fémdarabot „agyagezüstnek” nevezték, mivel agyagszerű ércből sikerült előállítani.
Az alumínium ára ekkor még az aranyéval vetekedett, így eleinte ékszereket készítettek belőle. Végül 1886-ban Paul Héroult és Charles Martin Hall jött rá egymástól teljesen függetlenül, hogy kriolitos elektrolízissel nagy mennyiségben előállítható, így az értéke rohamosan zuhanni kezdett a 20. század elejére.
Az alumínium vágható, ezüstfehér, puha, porrá törve szürke könnyűfém. A levegő oxigénjével pillanatok alatt reagál, és a felületét védő alumínium-oxid (Al2O3) miatt passzív: nem támadják meg a tömény savak. Amfoter jellegű, ebből következik, hogy lúgok (kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid) és híg savak (citromsav, kénsav, sósav) is oldják aluminátok, illetve alumínium-sók keletkezése közben.
Ha eltávolítjuk az oxidréteget, reagál vízzel; ekkor alumínium-hidroxid (Al(OH)3) keletkezik és hidrogéngáz szabadul fel.
Az alumíniumtermékeken a védő oxidréteget mesterségesen vastagítják (eloxálás). Az alumíniumedényeket nem jó súrolni, mert a védőréteg nélkül az alumínium reakcióba lép a levegő oxigénjével és víztartalmával.
Fizikai tulajdonságai:
• forráspontja: 2519 °C.
• sűrűsége: 2700 kg/m³,
• olvadáspontja: 660 °C,
Kiváló hő és elektromos vezető.
Kristályrácsa lapközepes köbös.
Nem mágnesezhető.
Szakítószilárdsága kicsi.
Rosszul önthető.
Az alumínium a szilícium és az oxigén után a földkéreg harmadik leggyakoribb eleme.
Nagy kémiai reakcióképessége miatt elemi állapotában nem fordul elő.
Régen alumínium-klorid nátriumos redukciójával, a Wöhler-eljárással állították elő:
Mára az alumíniumgyártás nyersanyaga a bauxit. A bauxitot először a Bayer-eljárással timfölddé alakítják, az alumínium-oxidot nagy hőmérsékleten, NaOH-oldattal oldják ki. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel és szűréssel szétválasztják a fel nem oldott nagy vastartalmú maradéktól, a vörösiszaptól. Az oldatból hígítással és hűtéssel választják ki az alumínium-hidroxidot. Ezt szűrik, majd csőkemencében víztelenítik (kalcinálják), ennek eredményeként alumínium-oxid képződik.
Ezután a timföldhöz kriolitot kevernek, hogy csökkentsék olvadáspontját, majd hevítik, és elektrolízissel alumíniummá redukálják.
Fa
A fa kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – cserjék,fák – szárának farészeiből áll. Szövettani szempontból másodlagos a xilém, a növény szállítószövet-rendszerének része, ugyanakkor tartó funkciója is van: ez teszi lehetővé, hogy a fák magasra nőjenek és ott széles koronát fejlesszenek.
A fa heterogén, higroszkópos, sejtes szerkezetű és anizotróp anyag. 40–50%-ban cellulóz, 15–25%-ban hemicellulóz rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15–30% lignin rakódik. Tartalmazhat még zsírokat, gyantát, viaszt, olajokat, csersavat, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% a víztartalom.
A fát mint nyersanyagot az emberiség ősidők óta sok mindenre használja. Elégeti, hogy hőt termeljen vele vagy világítson, mechanikai tulajdonságait kihasználva eszközöket, járműveket, bútorokat, építményeket, épületeket, műalkotásokat, dísztárgyakat hoz létre belőle, kémiai átalakításokkal cellulózt, gyógyszereket, faszenet és egyéb vegyi anyagokat gyárt belőle. A kitermelt fát sok hagyományos mesterség mellett elsősorban a vegyipar és a faipar hasznosítja.
Faelemek
A fa sejtjei – eredeti rendeltetésüktől függően – különböző méretűek, alakúak, felépítésűek, a faelemek ezekből és ezek egymásba kapcsolódásaiból keletkeznek. Ezek közül a legfontosabbak:
• Trachea, azaz edény. Egymás után elhelyezkedő megnyúlt, tág üregű sejtekből alakul ki úgy, hogy azok elválasztó falai felszívódnak vagy perforálódnak és a sejtek elhalnak. Az így létrejövő csövecske az élő fában a vizet és a benne oldott ásványi anyagokat szállítja a gyökerektől a levelekig.
• Tracheida, vagyis vízszállító sejt. A végein hosszúkásan kihegyesedő, vízszállítást végző, egyetlen sejtből álló elem. Kialakulása után a sejtplazmája felszívódik, élettelen.
• Faparenchima, a fa szövetrendszerének élő, sejtplazmát tartalmazó, kész tápanyagokat továbbító és raktározó eleme. Vékony falú, nagy üregű sejt: ebben állítja elő a fa a színezőanyagokat, illóanyagokat, olajokat, alkaloidákat, kristályos ásványi anyagokat. Nagy mennyiségű fehérjét tartalmaz, ezért a farontó gombák támadásának fő célpontja.
• Farost, erősen vastagodott falú, szűk üregű, hosszúkás, a végein kihegyesedő faelem. Kialakulása után a sejtplazmája felszívódik. Szilárdító feladata van.
A bélsugarak vékony falú parenchimatikus sejtjei az élő fában sugárirányban szállítják, raktározzák a tápanyagokat. Minden fatestben megtalálhatók.
Sejtek
A kitermelt, felhasználásra kész fa anyagának túlnyomó része a növény elhalt sejtjeinek sejtfalaiból és az ezek közötti üregekből tevődik össze.
E sejtfalak merevségüket, tartósságukat a sejtfalvastagodás során beépülő cellulózrostoknak, keménységüket az ezek közé rakódó ligninnek köszönhetik.
A fonál alakú, hosszú, párhuzamosan futó cellulóz makromolekulák kristályrácsba rendeződve úgynevezett micellumokat alkotnak.
A micellumok a nem kristályos részekkel együtt elemi rostokat, micelláris kötegeket, ezek pedig mikrofibrilláris kötegeket képeznek, melyek szövedékei a sejtfalrostok, fibrillumok. Ez utóbbiak alkotják a sejtfal egyes rétegeit, lamelláit, melyekből a végleges sejtfal áll össze. A sejtfal belsejében illetve a felszínén különböző kémiai anyagok halmozódhatnak föl, az előbbi jelenséget inkrusztációnak, az utóbbit adkrusztációnak nevezzük.
Inkrusztálódó anyag például a lignin, a kova, a festékanyagok, a kalcium-oxalát, a kalcium-karbonát, a mézga és a nyálka. A viasz és a para viszont többnyire adkrusztálódik.
A fa nem homogén anyag.
Különböző funkciójú, formájú de általában a fa hossztengelye irányában megnyúlt sejtekből épül fel, és e sejtek falai is rostos szerkezetűek.
Ez eredményezi a fa anizotróp természetét, vagyis azt, hogy a fizikai hatásokra való reagálása azok irányától is függ.
Makroszkópos szerkezet
A fa makroszkópos (vagyis szabad szemmel látható sajátosságai) nemcsak az anyag szépsége, felhasználhatósága szempontjából lényegesek, de a fafajnak az azonosításában is segítségünkre lehetnek. Ezek a jellegzetességek a fatest különböző irányú metszésfelületein különböző módokon mutatkoznak meg.
Bütü vagy keresztmetszet a rostirányra, tehát a fa hossztengelyére merőleges metszésfelület. A fa középvonalán, belén áthaladó, a rostokkal párhuzamos metszet a sugármetszet. Húrmetszet minden olyan metszet, ami párhuzamos a rostokkal, de nem halad át a fa belén.
A fa anyagának makroszkópos jellegzetességei:
Edények, tracheák vagy pórusok. Ha szemmel látható méretűek, akkor a bütümetszeten apró likacsokként, a sugár- és húrmetszeten finom hosszirányú karcok, árkok formájában jelentkeznek. Az edényeket gyakran színes mézgaanyagok vagy tilliszek töltik ki. Állhatnak egyesével, ikerpórust vagy likacssugarat alkotva. Ha a korai pászta edényei feltűnően nagyobb átmérőjűek, mint a kései pásztáé, akkor likacsgyűrűt alkotnak. Ilyenkor gyűrűs likacsú, ettől ellenkező esetben szórt likacsú fáról beszélünk. Az edények gyakran túl kicsik ahhoz, hogy szabad szemmel megláthassuk őket.
Évgyűrűk. A mérsékelt övi fák mindhárom metszetén jól felismerhetőek, kialakulásukat az évszakok váltakozása okozza. Leginkább a bütümetszeten szembetűnők, mint a bél körüli koncentrikus körök vagy ellipszisek. Az évgyűrűben két pászta különíthető el: a tavaszi vagy korai pászta tavasszal, az intenzívebb tápanyagfelvétel idején képződött, lazásabb szövetekből áll, a nyáron létrejött „őszi” vagy kései pászta ennél jóval tömörebb. A sugármetszeten az évgyűrűk párhuzamos vonalakként, a húrmetszeten parabolikus vagy szabálytalan görbékként látszanak. A trópusi fafajoknak nincsenek évgyűrűik, de a csapadékosabb és szárazabb időszakok váltakozása gyakran azokhoz hasonló növekedési zónákat hoz létre.
Gyantajáratok. A gyanta vízben oldhatatlan, amorf váladékanyag, és általában a sejteken kívüli gyantajáratokban található. A bütümetszeten ezek apró pontok, többnyire a kései pásztában. A gyantatáska több gyantajárat összeolvadásával, a szövetek feloldódásával alakul ki az évgyűrűvel párhuzamosan. Szélessége néhány milliméter, hossza több centiméter is lehet.
Bélsugarak. Ha szemmel látható méretűek, akkor a keresztmetszeten a középpontból sugárszerűen szétágazó finom vonalaknak látjuk őket, a sugármetszeten fényes, vonalas, a rostirányra merőleges csíkos rajzolatokként, kisebb vagy nagyobb bélsugártükrökként, a húrmetszeten orsó alakú rövid vonalkákként. Színük a fa alapszínénél világosabb, vele azonos, vagy akár sötétebb is lehet. Állhatnak egyedül vagy halmozottan, az évgyűrűk határán megvastagodhatnak.
Geszt és szíjács. Az élő fa növekedése során a belül elhelyezkedő évgyűrűk szöveteit fokozatosan kikapcsolja az életműködésből. Ezekbe a szövetekbe tartósító anyagok, fagumi, csersav, lignin, festékanyag, ásványi sók épülnek be, és kizárólag mechanikai, tartó funkciójuk marad meg. A fatestnek ez a része a geszt. Az ezt körülvévő, a kéregig tartó, a fa életfolyamataiban még részt vevő szövetek összessége a szíjács. A geszt sötétebb mint a szíjács. Határvonaluk általában egy évgyűrű, a két rész átmenete lehet éles vagy fokozatos. A geszt kiterjedése az egyes fafajokra jellemző tulajdonság. A kitermelt faanyagban a geszthez hasonlóan nyilván a szíjács is elhal, de mivel ebbe nem épülnek be a gesztet tartóssá tevő anyagok, faanyagként a szíjács illetve a széles szíjácsú fák gyakran gyengébb minőségűek, mint a széles gesztű fák.
Parenchimák. A környező szöveteknél világosabb színükkel különülhetnek el a bütümetszeten. Különböző helyeken, sokféle elrendezésben csoportosulhatnak.
Rétegragasztott BSH fa gerendák
Az utóbbi években a környezettudatosság és a fenntarthatóság fényében a hazai építészetben a fa, mint építőanyag újra előtérbe került. A gerenda pedig mindig is az egyik legnagyobb értéknek számított, hiszen a megfelelő fa megtalálása nem könnyű feladat. A legjobb minőségű alapanyagoknak akár évszázadok is kellhetnek, mire elérik a szükséges méretet, de legalább is hosszú évek. A mai rohanó világban ez természetesen már nem fér bele, elő kellett állni egy gyorsabb, biztosabb megoldással.
Emellett a legtöbb esetben a gerendák nem látható helyen vannak, hiszen a mennyezet vagy vakolat eltakarja azokat. Viszont bizonyos építészeti megoldásoknál éppen a faanyag kerül kihangsúlyozásra. Az ilyenkor nagy az elvárás velük kapcsolatban: fontos a teherbírás, a tartósság, és természetesen az esztétikus megjelenés. A BSH és KVH gerendák mindezekre tökéletes megoldást biztosítanak.
– De mi a különbség közöttük?
– A KVH egy olyan egyrétegű gyalult hossztoldott gerenda, amely konstans paraméterekkel bír és megjelenése esztétikus. Ellenőrzött gyártástechnológiával, kímélő eljárással készülő, modern és több méretben gyártott építőanyag, mellyel könnyű dolgozni.
A BSH egy rétegragasztott gerenda, aminek esztétikai és mechanikai tulajdonságai a modern építészet egyik legkedveltebb szereplőjévé tették. Rendkívül erős gerenda, ami a fenyő technikailag történő szárításának és összeragasztásának eredménye. Szépségét, letisztultságát a fa hibáinak kijavításával érik el (a nagy gyantatáskákat, göcsöket és kéregzárványokat kiszedik). Látványban nem sokban tér el az egy darabból álló gerendáktól.
A BSH gerenda több fa rétegre vágott törzsének alig látható, színtelen enyvfugával való összeragasztásával készül. Ragasztás előtt a rétegeket 12-18%-os víztartalmúra szárítják. A faanyag térfogatváltozását, a vetemedést és a repedezéseket ennek a technikának a segítségével kerülik el. A rétegelt kialakítással és a gyenge pontok kiejtésével a hagyományos fűrészárunál és a tömör fánál nagyobb szilárdságú és feszültségmentes építőanyagot kapunk.
Érdekesség: nem feltétlenül köztudott, hogy a faanyag tűz esetén természetes tulajdonságainál fogva kiszámíthatóbb, biztonságosabb konstrukció, mint egy acélszerkezet. Ilyenkor ugyanis lassítja a beégést az, hogy a teherbíró mag körül faszénréteg képződik.
A piacon többféle fafajtából készült termékkel találkozhatunk, többségük borovi és lucfenyőből készült. Habár az utóbbihoz nehéz gerendának szánt, valóban egyenletes, nem csavarodott szálakat találni, könnyen megmunkálható faanyagnak számít.
A rétegragasztott gerenda kisebb és nagyobb szabású építmények és épületeknél egyaránt jól használható, ahol a szép látvány mellett követelmény a jó statikai terhelhetőség is.
Szinterezés
A technológia fejlődésével egyre több új felületbevonó módszer terjed el.
Ezeknek nagy előnye, hogy jóval könnyebb, gazdaságosabb vagy éppen környezetkímélőbb módon teljesítik a céljukat.
Míg korábban ezen célból az oldószeres festést alkalmazták a szakemberek, addig ma már a porfestés sokkal modernebb és jobb megoldásnak számít.
De pontosan mit is jelent a szinterezés, mi a porszórás legnagyobb előnye és hátránya, és hogyan történik a szinterezés házilag?
A szinterezésnek rengeteg elnevezése van:
• Szinterelés
• Porfestés
• Porszórás
• Porfestő módszer
• Elektrosztatikus festés
Ez mind ugyanannak a módszernek a szinonimája, hiszen a szinterezés jelentése nem más, mint a speciális felületi bevonatot eredményező eljárás, amely során a festékpornak töltést adnak, így a fém egyszerűen magához vonzza, hiszen leteszteljük.
A módszer elektrosztatikusan működik, így könnyen szabályozható a rétegvastagság.
Elsőre bonyolultnak tűnhet, ám ahogy később láthatjuk, egyáltalán nem az.
Előtte azonban érdemes megnézni, hogy melyek a szinterezés legnagyobb előnyei és hátrányai más felületbevonó módszerekkel szemben.
A porfestés egyik legfontosabb előnye, hogy sokkal környezetbarátabb megoldás, mint az oldószeres eljárás, ugyanis itt egyáltalán nem kerül sor semmiféle oldószer felhasználására.
Emellett – bár a por műanyagból, pontosabban polieszterből, epoxi-polieszterből, poliuretánból áll – nem vész kárba a felesleg, hiszen egy elszívó berendezéssel le tudják választani azt a réteget, amely nem tapadt fel a fémfelületre.
A munkát a szinterező por végzi
A porfestő módszer működése ugyanis abban rejlik, hogy a poranyaghoz adalékokat adnak, ami miatt statikusan feltölthetővé válik – ezért is nevezik elektrosztatikus festésnek.
Ezáltal töltés különbség alakul ki, ami miatt megtörténik a tapadás a műanyag por és a fémanyag között.
Emiatt az elkészült anyag jóval tartósabb és minőségibb bevonatot kap, ezért az új technológia ma már sokkal népszerűbb, mint a régi, hagyományosabb eljárások – az UV-sugárzásnak és az időjárásnak is remekül ellenáll.
Érdekesség, hogy az utóbbi időben már nem csak fémekhez használható, de akár üveg, fa, MDF vagy műanyag felületeken is.
További előnye még, hogy nincs száradási ideje, ezáltal rendkívül gyorsan bevonhatóak vele a különböző anyagok és felületek.
Hátrányként azonban fontos kiemelni, hogy maga a bevonás gyors, de előkészítést igényel.
Emellett – bár már nem csak fémen használható – még így is korlátozott azoknak az anyagoknak a listája, amelyeken használható.
Ráadásul mivel kemencében készül, a kemence mérete és tulajdonságai erőteljesen befolyásolják, hogy mekkora termékeket lehet lefesteni.
A porfestés és szinterezés felhasználási területei
A porfestés számtalan iparában használatos eljárás, nézzünk ezek közül néhány példát.
Autóipar
Az autóiparon belül porfestést alkalmaznak a kerekeken, a lökhárítók agysapkáin, az ajtókilincseken a szűrőkön és még számos egyéb motoralkatrészen is. De gyakori az alufelni, felni szinterezés is. De az autókon kívül a kerékpárok szinterezése is előfordulhat.
Építészet
A nyílászárók (ablakok, ajtók) és moduláris bútorok kereteinek festése is ezzel a módszerrel történik. Emellett autóút- és autópálya építési munkálatok esetén is a villanyoszlopok, korlátok és táblák bevonására is porfestést használnak.
Használati cikkek, eszközök
A kerékpár, golfüt, babakocsi, fűnyíró és még sok más egyéb mindennapi eszköz porszórt bevonattal rendelkezik. Bármerre fordulunk, nagy valószínűséggel gyorsan találunk olyan tárgyat a közelünkben, amely ezen az eljáráson (is) keresztülment.
A télikertek története
Évszázadok óta nevelnek növényeket a lakásban. Az első üvegházakat botanikus kertekben építették tudományos célból, hogy egész évben megfigyelhessék a távoli országok egzotikus növényeket.
A XVII. században a főúri palotákban orangerie-t (ejtsd oranzseri) alakítottak ki, vagyis déligyümölcsök nevelésére szolgáló üvegházakat, amelyek a télikertek előfutárainak tekinthetők. Az orangeri fogadásokat kedvelt színtere volt, ahol igazi kuriózumot jelentett, hogy a vendégek közvetlenül a fákról szedhették le a gyümölcsöket.
A télikertek a XIX. században lettek igazán divatosak. A fény megfelelő beesési szögével kapcsolatos különféle kutatómunkák, a nagy teljesítményű acélszerkezetek lehetővé tették, hogy remekül funkcionáló üvegházak épüljenek. A télikert státusszimbólummá vált, aki csak tehette, építtetett egyet magának. Az első világháború az üvegházkúltúra átmeneti eltűnését jelentette, de nem váratott sokáig magára a “modern télikert” megjelenése, felépítésükhöz mind újabb technikákat, anyagokat alkalmaztak.
A napfényben úszó építményekben növényeink teljes szépségükben pompázhatnak, sokunk számára ez a megálmodott éden 😊
Valamikor a nemesség privilégiumai közé tartozott a télikert építés, ma reneszánszát élve a boldog télikert tulajdonos számára lehetővé teszi, hogy egész évben egzotikus növényekkel véve körül magát, a zártabb ház és a kert között élvezhesse a természet közelségét.
A télikert a lakótér megnövelésének egyik legszebb formája, kialakítására sok megoldás kínálkozik. Megépíthető akár a bejárati ajtó előtt létrehozott szélfogóban, vagy próbálkozhatunk erkélybeépítéssel is, egészen a legmodernebb tólóajtókkal ellátott építményekig bezárólag. A végeredmény, hogy a kertet behoztuk házunkba, ahol a szobanövények és a kertünk látványa kapcsolatot teremtenek az ember és természet között, velünk élnek még a szürke téli napokon is.
A télikert nagy üvegfelületével magasabb fényhozam érhető el, így a növényi zöldtömeg sok oxigént termel, ami pozitívan befolyásolja a helyiség atmoszféráját. Ezek a tényezők együttesen jelentős mértékben hatnak közérzetünkre is.
Tudományosan bebizonyított tény, hogy a közvetlen napfény élettanilag fontos hormonjainkat szabályozza, szellemi és fizikai aktivitásunkat is jelentősen befolyásolja. Mindannyian találkoztunk már azzal a jelenséggel, hogy verőfényes napokon hangulatunk merőben jobb, mint borús napokon. Ezért is fontos, hogy ősszel, vagy télen a kevés napfény is életünk része legyen.
Ma már a legegyszerűbb üvegépítményektől a teljes mértékben napenergiával működő házakig terjed a “télikert paletta” választéka, hogy napsütés utáni vágyunkat kielégíthessük.
Építészek többször bemutatták, hogy az üveg alatti “lakóparadicsom” nem csak pihenőhelyként tesz jó szolgálatot, hanem munkahelyként is kiválóan funkcionál.
Egy növényekkel betelepített télikert a lakótér szempontjából ingyenes klímaberendezésként működhet, a ház energiamérlegét pozitívan befolyásolhatja. A télikert télen felfogja a meleget, nyáron viszont nem engedi ki a hideget. Télen a felmelegedett levegő a télikerten át bejut a ház többi részébe ha az elválasztva áll a többi lakótértől. Nyáron a növények azáltal, hogy leveleiken keresztül párologtatnak, hőt vonnak el környezetükből, megfelelő árnyékolás biztosítanak és így sokkal kellemesebbé tehetik a belső klímát.
Az energiatöbblet az üvegházhatásnak köszönhető. A rövidhullámú napsugárzás akadálytalanul átjut az üvegen és ezt a belső felületek abszorbeálják, majd hosszúhullámú hősugárzás formájában leadják, ez viszont már nem tud távozni az üvegfalakon keresztül. Megfelelő elhelyezés, illetve tájolás esetén a ház zajszigetelésénél is nagy szerepe lehet a télikertnek.
A növények szerelmeseinek nagy örömére itt azok a növények is jól érzik magukat, amelyek a mi éghajlatunkon csak nagy nehézségek árán tarthatók életben. A növények származási helyének leginkább megfelelő körülményeket kell biztosítani, hogy sokáig gyönyörködhessünk bennük.
Alig várom, hogy nyerjek a lottón ! Tuti másnap telefonálok Önöknek!
Üvegkorlát Kft: Kívánom önnek ( s magunknak ) , hogy így legyen
Gyönyörű lett!
És nagyon tetszik a kommunikáció is, ahogyan a hirdetés alatt reagálnak.
Üvegkorlát Kft: Köszönjük. Az a célúnk, hogy egy ember központú, valós igényeket kiszolgáló vállalkozás lehessünk.
T.Üvegkorlát Kft! Végre egy profi cég,aki nem ,,,hablatyól,,, és megírja a termék árát! Ránézésre, teljesen reálisnak tartom.
Üvegkorlát Kft: Nagyon kedves, köszönjük. Igyekszem a konkrét kérdésekre egyenes válaszokat adni. Nincs semmi titkolni vagy rejtegetni valónk. Nekem mint cégvezetőnek az a célom, hogy olyan télikerteket „álmodjunk”s kivitelezzünk ami a megrendelőinknek tetszik s az otthonukban töltött időhöz plussz élményeket, lehetőségeket nyújt. Ezt a „mellébeszélés” részünkről csak gátolná.
mikor esik csodás lehet…
Üvegkorlát Kft: Különleges élmény – látom a fejem feletti esőt, s ösztönösen arra „készülök”, hogy megázom, mégis szárazon „megúszom”, miközben az esőcseppek szépen lassan folydogálnak a rejtett csatornába…. Nem oly rég jártam egy ügyfelemnél ( Zsoltnál ) kinek a télikertjében egy jakuzzi is helyet kapott. Azt mondta: azt szereti legjobban az üvegtetőben, hogy esténként beül áztatni magát s – elengedve az esetleges napközbeni bosszúságokat – a csillagokat „bámulja”…
Mindez nagyon jónak, kényelmesnek tűnik, de hogyha a természet része akarok lenni, az más… Abban benne van a reggeli Napfény, a tűző sugarak, a langyos, vagy éppen viharos szél, eső, hó, köd vagy ragyogás, amit a „bőrünkön” tapasztalunk… Ez így csak egy szép konzervdoboz
Üvegkorlát Kft: Egyetértek önnel Zsuzsanna, köszönöm a hozzásólását. ( személyes megjegyzésem: én kimondottan természetkedvelő vagyok, pár perc s húzom a bakancsomat, hogy a kutyámmal megmásszunk egy újabb magaslatot ). Ha darabjaira bontjuk ezt a télikertet üveget, alumíniumot, tömítéseket… kapunk. Ha összerakjuk konzervdobozt . Azt gondolom, hogy a csoda a természetben s bennünk van. A mi fantáziánk, álmaink, s a meghitt élményekhez való vonzódásunk segít megtölteni varázslatos tartalommal az üveg télikertünket, mely tulajdonképpen egy kis zsilip a házunk s a természet között.
Elfogadnám.
Üvegkorlát Kft: Kérem a címet, s már szállítjuk is.
Képzelem milyen lehet nyáron 40fokban!
Üvegkorlát Kft: Köszönöm a hozzászólását. A nyári napsütést felerősíti az üveg és megsokszorozza. A napos órákban – már ha akkor is a helységben tartózkodunk – védekezni kell ellene. A télikert körbe nyítható – így a szellőzés megoldott. Az üvegtető fölé ( vagy alá ) pedig többféle árnyékolás létezik: motoros vagy mechanikus redőny esetleg vászon, napvitorla, hővisszaverő fólia… lehet még esetleg egy klímát is beépíteni ( szoktak is ). Természetesen a nyári kánikulában az üvegtető alatt soha nem fogunk egy kellemes pincehideget elérni, de a kellemetlenség ellen tudunk védekezni.
Na végre egy tényleg esztétikus építmény!
Üvegkorlát Kft: Cégem s kollégáim nevében köszönöm. Jó érzés egy érdek nélküli pozitív hozzászólást olvasni.
Érdeklődnék hogy télen használható lakótérnek? ( faszerkezetű thermo üveges télikert )
Megfelelő fűtés biztosítása mellett igen – 68 mm vastag nyílászáró szerkezet és 2 rétegű gázzal töltött thermo segíti a hőszigetelést, illetve minden beépítési hézag kőzet gyapottal tömítve.
Ehhez kell külön engedélyeztetés?
Ez teljesen az adott térség építési hatóságain múlik ( még eddig egy ügyfelünknek sem kellett ).
Lehet olyan szigetelèse, hogy a nappalimhoz kapcsoljam! Egy légteret szeretnèk. Vagy nem lehet úgy szigetelni
Igen lehet. A képen látható télikertet is a nappali részeként használják megrendelőink, helyi fűtés alkalmazásával. Ezen kívül ezt az egész rendszert ( eltolható üvegfalas ) tudjuk thermo üvegekkel is építeni.
Kár hogy megfizethetetlen egy ilyen…
Van ára, ez egészen biztos (nem is kevés) – viszont (úgy gondolom) a valós, élvezeti értéke több mint amennyibe kerül.
Nagyon szép! A teteje is üveg?
Köszönjük – igen a teteje is üveg.
Nagyon klassz, mitől nem törik be jég esetén az üveg?
Az üveg ami a tetején van 2 rétegű biztonsági üveg. Ez azt jelenti, hogy két üveglap össze van ragasztva egy biztonsági fóliával a kettő között. Ezáltal a felületi ellenálló képessége megsokszorozodik – a biztonsági kifejezés pedig arra vonatkozik, hogy bármilyen okból létrejött törés esetén az üvegek közt lévő laminátum egyben tartja a két réteget, és nincsenek lehulló üvegdarabok -. A biztonsági üveg felületét nagyon nehéz eltörni. A sérülékeny részei a vágott felületek, tehát az élei. Itt egy kemény tárggyal könnyen el lehetne törni. Az üvegtetőket úgy gyártjuk, hogy minden éle el van takarva – vagy egy leszorító gumirozott alusínnel, vagy bele van vezetve a csatornába és felülről védett. Nem fordult még elő praxisunkban üvegtörés.
Azon gondolkodom, hogy ennek a tetejèt hogyan lehet takarítani kívülről, és hogy a vizkő, avar, stb nem csúfítja-e el… Mert egyébként tényleg maga az álom:)
Az üvegtető időről időre bekoszolódik. Természetesen ennek gyakorisága időjárás illetve elhelyezkedés függő ( például, ha felényúlik egy lombhullató fa vagy támad egy homokvihar… ). Az általunk gyártott télikertek üvegtetején biztonsággal lehet közlekedni ( tériszonyosok hátrányban ) ezáltal a takarítása könnyebben megoldható. Sok esetben az üvegtető felett van egy kinyitható ablak vagy erkély. Onnan is lehetséges a takarítás.
És hogy néz ki egy ilyen fél évvel később!?
Az alumínium nem korrodál, nem színeződik el s a szinterezés egy nagyon komoly felületvédelmet biztosít neki. Az üveg koszolódik – természetesen tisztítani kell, akár egy ablakot – ám több évtized kell ahhoz, hogy elszíneződjék, s akkor is csak árnyalatokat. A konkrét kérdésére válaszom: úgy fog kinézni fél évvel később – akár egy gépkocsi esetében – ahogyan használják, ápolják.
Hogy oldották meg az esővíz elvezetését?
Alumínium szerkezetű télikertjeinknél a vízelvezetést rejtett csatornában oldjuk meg. Ez azt jelenti, hogy amerre döntjük az üveget annak a végződése belemegy egy ( kívülről nem látható ) U profilba, ami elvezeti a vizet az oszlopokba rejtett 50 mm es lefolyókba, amiket a padló közelében vezetünk ki. Faszerkezetnél ( mint az ebben a hirdetésben látható ) a belső rész ugyanaz, de a tartó oszlop természetesen tömör, így egyedi csatornát gyártunk amit az oszlophoz rögzítünk ( a képeken ez látható is ). Ennél a télikertnél a sziklakertbe vezettük a vizet, de mindig alkalmazkodva a helyi lehetőségekhez, valami logikus helyre engedjük a tetőn összegyűlő csapadékot
Ez ún. több évszakos terasz? Nyáron el lehet húzni az ajtókat es nyitott lesz.
Válaszom: pontosan erről van szó. Tulajdonképpen ez egy négy évszakos, teljes értékű télikert. Több ügyfelünk is költötte már el a karácsonyi vacsorát az általunk gyártott télikertjükben… Pár éve pont abból a kiindulásból döntöttem az elhúzható üvegfalas megoldás mellett, mert nyáron könnyedén meg lehet oldani a szellőzést ( nem reked bent a meleg levegő ) az esős, hűvösebb időkben pedig teljes védelmet élvezhetünk.
Látványos de tetejére hulló falevél megtapad rajta ami hogy takarítható?
Az üvegtetőkön – legalábbis amiket mi gyártunk – biztonsággal lehet állni, gyalogolni, takarítani – de természetesen nem „kell” minden esetben felmászni… az odaragadt levelet akár egy slaggal, vagy felülről- ablakból, erkélyről… – egy magasnyomású mosóval el lehet távolítani, vagy egy létrára felállva elérni…. Alapvetően ez a probléma akkor merül fel, mikor az üvegtetejű télikert közvetlen közelében van egy felényúló fa – ez viszonylag ritka, de természetesen előfordul.
Tetszik de mi van ha jég esik?
Ez esetben bebújunk a télikertünk biztonságos üvegtetője alá, s egy bögre teával, vagy egy pohár finom borral ( napszaktól, hangulattól függően ) csodáljuk kertünket…. köszönöm a kérdést – válaszom: a tetőt biztonsági ( 2 rétegű ragasztott ) üvegből gyártjuk aminek minden élét felülről takarjuk a leszorító sínekkel. Az üvegek D profilú gumikon és szilikon ágyban ülnek, mikor már a „helyükön” vannak majdnem lehetetlen eltörni. Nagyon sok kép van amikor én körbesétálok az általunk gyártott télikertek üveg tetején, s gonosz kis szokásom, hogy a kedves ügyfeleket is felcsábítom, győződjenek meg saját tapasztalatuk alapján a biztonságról. Jégálló.
Szép, mutatós, de nyáron elviselhetetlen.
Köszönjük. Én is azt gondolom: szép is mutatós is, ám nyáron az üveg azon tulajdonsága miatt, hogy szétszórja s megsokszorozza a nap erejét elviselhetetlen alatta tartózkodni… Kérem engedje meg, hogy leírjam hogyan lehet mégis elviselhetővé tenni a nyári kánikulában ezt az „üveg kalitkát”. Az üveg tolófalas télikertek ( mint amilyen a képen is látható ) körbe nyíthatóak teljesen, ezáltal pár másodperc alatt megoldható a teljes szellőzés. Az üvegtetőre többféle árnyékolás létezik. Sok esetben egy speciális hővisszaverő fóliát ragasztunk fel belülről – ezen a télikerten nincs ilyen – ami szűri a napsugarakat s mint az elnevezése utal is rá, valamennyire a hőt is kifelé sugározza vissza. Ez természetesen egy valóban erős napsütés esetén kevés. Van, hogy egy karos – akár mechanikus, akár motoros – vászon anyagú árnyékolót szerelünk fel (ez több ügyfelünknél eleve adott volt, hiszen eddig is védekeztek valahogyan az erős napsütés ellen, a napokban is egy ilyen télikertet fogunk átadni). Nagyon jó megoldás a motoros redőny, amit az üveg felé szerelnek, ez tulajdonképpen egy teljes „zárást” biztosít. ( a képen látható télikertre hamarosan egy ilyen fog kerülni ) Mindezzel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy az évnek azokon a napjain amikor az üvegtetejű télikertet erősen éri a napsugár, védekezni kell ellene ( természetesen akkor, ha ezen idő alatt is benne szeretnék tartózkodni). A tizenkét hónapunk 365 napjából ez nagyjából 50 re igaz, az összes többi esetben ( például egy téli hideg kora délutáni órában ) áldásként fogjuk megélni ahogyan a napsugárnak melegét felerősíti az üveg.
Elképesztő meleg lehet nyáron! Télen meg hideg!
Az üvegtető felerősíti a napsugarakat, ez magas hőmérsékletnél nagyon kellemetlen – tulajdonképpen elviselhetetlen – tud lenni, 20 fok alatt pedig áldás. Az erősen napsütéses órákban – természetesen ha akkor is használjuk a fedett teraszunkat – védekezni kell ellene. Erre ma már számos lehetőség van. Például egy az üvegtető felé szerelt karos napellenző – ami létezik mechanikus és elektromos kivitelben is – vagy motoros reluxa, esetleg belülre szerelt napvitorla, az üvegre belülről ragasztott fényvisszaverő fólia – ezt viszonylag sűrűn alkalmazzuk, az irodám ablakait is ez védi. Amint az előbb írtam egy hőmérséklet alatt viszont kisebb csoda tud lenni ahogyan a napsugarak átszűrődnek az üvegtetőn s szinte napozni lehet a kinti hideg ellenére. Éves tekintetben ez a több alkalom. Télen a mínuszokban a tolóüvegfalas szerkezetnek és az alumínium keretnek természetesen nincs akkora szigetelése mint egy téglafalnak, vagy egy komolyabb több rétegű thermo ablaknak – ettől függetlenül tapasztalat, hogyha semmilyen fűtést nem alkalmazunk, akkor se megy a hőmérséklet mínuszba. Ez egyrészről köszönhető a házfal szigetelésének másrészt a 8 mm vastag üvegtáblák szigetelési képességének. Amennyiben azokban a hónapokban is teljes értékű helységként kívánjuk használni tolóüvegfalas télikertünket, mikor 10 fok alatt van a hőmérséklet, akkor fűtésről kell gondoskodnunk ( mint ahogy ez a ház összes helységére igaz ). Ez lehet egy villanyradiátor, falra vagy a tartószerkezetre szerelt infrafűtés esetleg előre beépített padlófűtés…. Viszonylag sűrűn beszélek olyan ügyfeleinkkel kik már régebb óta használják és kiismerték üvegfalas télikertjüket. Az előbb leírtakat az ő visszajelzéseik is megerősítik. Köszönöm az értékes észrevételeiket.
Kérem, ha felkeresnének bennünket, előtte hívjanak telefonon időpont egyeztetés miatt.
Cégvezető:
Mészáros László
Telefonszám:
+36/30 622-2047
Cím:
Budapest, 1221 Endrődi út 8.
Székhely:
Budaörs, 2040 Ébner György köz 4.
Copyright © – 2023 – Üvegkorlát Kft. – Weboldal készítés: Webergoline Kft. | Impresszum
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
Adatkezelési tájékoztató
